Egy szűk társaság; három kérdésekkel, és kimondatlan szavakkal túlfűtött diák, akik igyekeznek kitörni a hétköznapok monoton, szürke körforgásából. Mert igenis, vigyünk színt ebbe a fekete-fehér képregénybe, válaszoljuk meg a meg nem kérdezett, örök érthetetlenséget. Merjünk elmerülni a műveszet adta lehetőségekben.
de ha tudnék, se lépnék, nélküled az élet mit sem ér.
szeretlek, de az édes gyönyör kínnal vegyül
mert tudom, csak az enyém, egyes egyedül
és a magány gyilkos fegyver, utolsó csapás
nélküled az életben, nincs maradás
az érintésed perzsel, s csak lüktet a karom,
testemben száguld a vérem, érted hajt, s hagyom,
de nem talál utat, újat, ami egyszer véget is érhet,
nem lehetsz a barátom, ez maga a végzet
mert a szívembe égett a kegyetlen valóság
szeretethez társuló végtelen vágyódás
együttléttel járó néma szenvedés
halált hozó utolsó engedés
élj a pillanatnak(:
egy apró csoda:)
egy gondolat
"Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
